A veleszületett prosopagnosia az arcfelismerés zavara, melyet nem lehet agyi károsodással, születéskörüli komplikációkkal összefüggésbe hozni. Ilyen esetekben megállapítható – többnyire a szülői beszámolók alapján –, hogy a zavar kora gyerekkortól fogva jelen van, és a probléma megjelenése nem köthető semmilyen központi idegrendszert érintő elváltozáshoz. Ismert, hogy a csecsemők a születést követően szinte azonnal érdeklődnek az arcszerű konfigurációval rendelkező ingerek iránt, így vannak, akik a veleszületett típus hátterében ennek a vélhetően veleszületett arcpreferenciának a sérülését valószínűsítik.
Tekintve, hogy a zavar születéstől fogva megfigyelhető, ezekben az esetekben sem zárható ki az örökletes tényezők szerepe. Az örökletes prosopagnosia azokban az esetekben helytálló elnevezés (noha sokszor helytelenül a veleszületett szinonimájaként használják), ha a vérszerinti rokonok között is találunk arcfelismerési zavarral élő személyt. A zavar genetikai hátterével kapcsolatban kevés vizsgálati eredmény áll rendelkezésre, az öröklésmenetre azonban az egy családban, generációkon át megjelenő prosopagnosia előfordulási mintázata alapján következtethetünk.
Kutatásaink középpontjában a veleszületett prosopagnosia viselkedéses jellemzői, valamint elektrofiziológiai korrelátumai állnak. Ez a gyakorlatban papír-ceruza, ill. számítógépen végezhető tesztek elvégzését, valamint egy 64 csatornás EEG rendszer segítségével a feladatok megoldása közben regisztrált idegrendszeri elektromos aktivitás elemzését jelenti.
